|  A kenyér  |  Házi kenyér  |  Bundás kenyér  |  Kenyér recept  |  Kenyérsütő  |  Kenyérsütés  |  Galéria  |

 

 
 
 
Kenyérsütés

A mai világban az emberek mindent megkapnak a boltban. Csak bemegyünk, és levesszük a polcokról azt, amit szeretnénk, vajat, tejet, szalámikat és a kenyeret is. Manapság nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogy az egyes ételekbe mi minden kerül annak érdekében, hogy az adott terméket minél nagyobb nyereséggel tudják értékesíteni. Gondoljunk csak a térfogatnövelő készítményekre, amelyek alkalmazása annak érdekében történik, hogy minél kevesebb anyag felhasználásával minél nagyobbnak "tűnő" kenyeret adhassanak el.

Ma már a kenyér se a régi. De nem csak azért, mert más anyagokat használnak hozzá, kovász helyett a legkülönfélébb élesztő szereket, s liszt és a víz sem olyan mint egykor, hanem azért is, mert az elkészítés folyamata is nagyon megváltozott. Nem is olyan régen még kézzel dagasztották, hosszú órákat kelesztették, és kemencében sütötték a ropogós, finom kenyeret. A kenyér elkészítése, sütése az asszonyok feladata volt, akik ennek általában szombat reggel álltak neki.

A kenyeret kovásszal készítették, (a bolti kenyerek többségébe már nem ez kerül, de néhány helyen még most is, vagy inkább újra kapható igazi, kovásszal készült parasztkenyér) így az első mozzanata a kenyérsütésnek a kovász készítése volt. A kovász nem más, mint az előző heti sütésből megmaradt tésztadarab, amelyet vízbe áztatnak, ehhez adnak egy kevés lisztet és élesztőt. Ezeket már péntek este összekeverték, meleg helyre vitték, majd egy éjszakán át hagyták kelni. Szombat hajnalban a dagasztás következett, ehhez teknőt használtak, amibe beleszitálták a lisztet, közben a kovászt sós vízzel keverték össze.
 
Flickr by hans s


Flickr by Will Merydith

 

Ezután kezdődött a dagasztás folyamata, mely addig tartott, amíg a tészta nem csattogott, és lyukas nem lett. Ez nagyon megerőltető volt fizikailag, hiszen nem 1-2 kiló kenyeret sütöttek egyszerre, hanem 4-5 darab körülbelül 3 kilós kenyeret. A dagasztás művelete legalább egy órán át tartott, ezután került sor a szakajtásra. Felosztották a tésztát, félretéve belőle a következő kenyérnek való kovászt, majd leszakítva a kenyereknek való tésztákat, melyek ezután liszttel meghintve a szakajtó ruhában pihentek egy órát, vagy akár még tovább is. 

Szintén érteni kellett a kemence megfelelő befűtéséhez, hiszen fontos volt az egyenletes meleg a kemencén belül, a hőfokot pedig az ajtóba kihúzott parázzsal lehetett szabályozni. A felfűtött kemence megtisztított aljára került a kenyérnek való tészta, általában persze nem egy, hanem a család heti szükségletének megfelelő mennyiségű. A kenyerek tetejét vízzel kenték meg, hogy szép fényesre süljenek.


Aki evett már igazi kemencében sült friss kenyeret, az sem az illatát, sem az ízét nem felejti el. Persze akinek nincs lehetősége kemencében kenyeret sütni, annak sincs oka búsulni, az oldalon található finomabbnál finomabb recepteket kipróbálva a sütőben is megsütheti a maga kenyerét, melynek nyomába sem érhetnek a boltban megvásárolható fajták.



 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Kenyér